Spanyolországban hétfőn megkezdődött a koronavírus elleni oltás negyedik dózisának széleskörű alkalmazása, amelyet számos tartományban összekötnek az influenza elleni vakcinák beadásával.
Miközben az egészségügyben kézzel fogható a szakemberhiány, a pandémia rávilágított arra, hogy az orvosok mellett a szakdolgozókra milyen fontos szerep hárul. Ezért sem mindegy, hogy a jövő szakdolgozóit hogyan lehet megszólítani, mivel lehet a fiatalok számára vonzóvá tenni ezt a pályát. Ebben a helyzetben felértékelődik a képzési helyek jelentősége, és a komplex stratégiával rendelkező, hosszú távon is stabil finanszírozással bíró karok működése, mint például a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara. Ács Pongrác, a kar dékánja a Portfolio-nak adott interjújában olyan működési elemeket mutat be a kar életéből, amelyek akár más intézmények számára is tanulságosak és hasznosak lehetnek. Többek között arról beszélgettünk vele, hogy mi is az a pécsi modell, amit a kar valósított meg országos szinten először és vált mintává több intézmény számára, hol és miért terjeszkedik a kar külföldön, miért fontosak a külföldi diákok és hogyan lehet egyáltalán fenntarthatóvá tenni egy kar finanszírozását, valamint ebben milyen változást hoz a modellváltás. A dékán arra is kitért, hogy az elnyert pályázati forrásokból megvalósított kutatások hogyan hasznosulnak náluk a gyógyítás folyamatában. Helyzetjelentés az egészségügy és felsőoktatás olyan gyakorlati szegletéből, amely eddig kevés figyelmet kapott, indokolatlanul.
Jelenleg már a koronavírus ötödik hulláma tombol Magyarországon, az egészségügyben dolgozók lassan már két éve rendkívüli körülmények között dolgoznak és azt is tudjuk, hogy egyre kevesebben: sokan elhagyják a pályát, másokat pedig az egyre erősebb magánegészségügy szív fel. Így a bent maradó szakemberekre egyre nagyobb teher hárul, a humánerőforrás ellátottsági gondok pedig az állami ellátórendszerhez való hozzáférést nehezítik meg. A KSH adatai és a Portfolio-nak küldött exkluzív közlése alapján bemutatjuk, mi lehet most a helyzet létszám szintjén az állami egészségügyben.
Több százezer, főként humánterületen - kórházakban, iskolákban, óvodákban, szociális területen - dolgozó ember bére nő az év elején mintegy 700 milliárd forintból - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
Egy évvel ezelőtt alaposan megemelték az orvosok fizetését – legalább harmincéves adósságot (ha nem is visszamenőleg) rendezve végre normálisan meg lehet élni az állami egészségügyben. De mit érez ebből a beteg, hogyan hasznosulnak a béremelésre fordított százmilliárdok?
A keddi Magyar Közlönyben hirdette ki a kormány azt a döntését, amivel 29,4 milliárd forinttal emeli meg a gyógyító-megelőző egészségügyi kasszát, a cél az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek illetményen felül járó díjazása. Úgy tűnik, hogy a kormány rendezi az ügyeleti díjakat.
Január elsejétől Belgiumban eltilthatják hivatásuk gyakorlásától azokat az egészségügyi alkalmazottakat, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen; a továbbra is emelkedő fertőzési adatok mellett több mint egy hete hétezer felett van a napi fertőzésszám az országban - közölte a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap hétvégi kiadásában.
Miközben gyorsul a koronavírus-járvány Magyarországon és jelentősen emelkedik a kórházban ápolt betegek száma, éppen most fog kiesni akár 2-3 ezer egészségügyi dolgozó, akik nem oltatták be magukat, így egy kormányrendelet szerint kötelező elbocsátás vár rájuk – hívta fel az ellátást veszélyeztető helyzetre a figyelmet az RTL Híradó szombat este.
A keddi Magyar Közlönyben megjelent, Pintér Sándor által jegyzett kormányrendelet két héttel meghosszabbítja az egészségügyi dolgozók számára azt az időszakot, ami alatt felvehetik a koronavírus elleni védőoltásukat. Eddig ugyanis szeptember 1. lett volna a végső effektív határidő, amíg a vakcina első adagját fel kellett venniük, különben azonnal felmondanak az illetőnek. A kormány tehát az utolsó pillanatban tolta ki a határidőt, ami azt jelzi, hogy tartott az egészségügyi dolgozók emiatt bekövetkező még nagyobb hiányától.
A koronavírus elleni oltás kötelezővé tételéről zajlik vita az olasz pártok között, miután a 12 év feletti lakosság 31 százaléka mostanáig egyetlen vakcinadózist sem kapott hétfői sajtójelentések szerint. Enrico Letta, a kormányzó, baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára a kötelező oltást szorgalmazta.
Hétfőn adták át a Bedros J. Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója által alapított Köszönet a Hősöknek díjakat, amelyeket azok az egészségügyi dolgozók kaptak, akik a Covid járvány idején munkájukkal, kitartásukkal és hősiességükkel példát mutattak az egész országnak. A kezdeményezéshez csatlakozott az OTP Bank, a 4iG és a Docler Holding, összesen 30 millió forinttal.
A hétfő esti közlönyben jelent meg az a rendeletmódosítás, mely újra lehetővé teszi a felmondást bizonyos állami szektorban dolgozó emberek számára. Ezek után adódik a kérdés: elindul-e az egészségügyben még egy tömeges felmondási hullám, épp akkor amikor az ellátatlan betegek zúdulnak vissza a rendszerre.
A magyar egészségügy az elmúlt fél évszázad legnehezebb napjait, heteit éli, az egészségügyi dolgozók soha nem látott kihívásokkal, eddig nem tapasztalt terheléssel szembesülnek nap mint nap, és ennek a helyzetnek a kezelésére egyelőre sehol a világon nincs előre megírt, a változó helyzethez alkalmazkodó szabályrendszer, amit követni lehetne - írja pénteki közleményében a Magyar Orvosi Kamara, amely ezért új javaslattal állt elő.
Csak Finnország, Írország, Málta és Svédország teljesítette azt az Európai Bizottság által korábban kitűzött első fontos oltási célt, hogy március végéig a 80 év feletti korosztály legalább 80%-a elsőre megkapja valamelyik koronavírus elleni vakcinát – derül ki az Európai Betegségmegelőzési és Kontroll Központ (ECDC) legfrissebb összesítéséből. Portugália mindössze 0,2%-ponttal maradt el ettől a céltól, Magyarország viszont 20,2%-ponttal. Ez azt jelenti, hogy bár összességében az EU élmezőnyében vagyunk a lakosságarányos átoltottságban, a regisztrációs módszer a hazai viszonyok mellett egyszerűen nem volt elég ahhoz, hogy az oltások elérjék a legidősebb és egyúttal leginkább veszélyeztetett korosztályt. Emiatt ritka példaként a 70-79 éves korosztályban magasabb nálunk az átoltottság (64,8%), mint a 80 felettieknél (59,8%) és toronymagasan kilógunk a mezőnyből azzal, hogy a 60-69 éves korosztálynak már a 43,4%-a be volt oltva elsőre március végén.
A rezidensek átirányításával is segíti a kormány a kórházi betegek ellátását - közölte az Országos Kórházi Főigazgatóság szombaton az MTI-vel.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján megjelent egy tájékoztató, amely az oltási terv alapján mutatja, milyen sorrendben kapják meg a magyarok a koronavírus elleni vakcinát.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Súlyos kijelentések hangzottak el a hétfői bírósági tárgyaláson.
Számos dicsérő kijelentést tett a német kancellár.
Az esetek töredéke jut tényleges elzárásig.
Fokozzák a küzdelmet az EP-választások előtt.
Újabb részlet derült ki.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
